Mesélj a kezdetekről, mikor és miket kezdtél el először alkotni?
Gyerekkoromban, apai nagymamámnak hála, főleg könyvek formájában csodálatos vizuális táplálékokat
kaptam, ez már megalapozta azt amiben ma is vagyok. A valódi Ekkor már elindult valami de azért nem
mondom hogy „2 éves korom óta jazzt hallgatok”. A 90-es években, tinédzser korszakom java részében már képregényeket, illusztrációkat készítettem.
Hogyan jutottál el ahhoz a művészeti ághoz amivel most foglalkozol?
Én a graffiti, street art világában töltöttem el majdnem két évtizedet. Ehhez szorosan kapcsolódott a rajzolás és rengeteg egyéb kreatív terület. Az illusztráció is mindvégig jelen volt de sokkal kevésbé hangsúlyosan mint a festés. A 2010-es évek után megannyi hiperaktív év és tulajdonképpen teljes ilyen életmód után halványulni kezdett a graffiti-street art, ekkor szerettem bele az illusztráció világába. Az lenyugvás évei azt jelentették hogy már nem vágytam az utcákra, kicsit meguntam, kicsit elfáradtam és nyugodt, amolyan visszavonult kreatív tevékenységre vágytam, pontosan ezzel párhuzamosan alakult ki az illusztrációk iránt érzett rajongásom, tökéletesen és természetesen alakult mindent.
Hogyan indult el a karriered?
Az első kiemelkedően sikeresnek mondható munkám egy sorozat volt, Black Steel néven ahol fekete srácok küzdenek gonosz erőkkel. Ez a sorozat váratlan sikerrel járt és óriási figyelmet kapott a social mediában, főleg az afro-amerikai közösségen belül de egyéb más platformnon is. Ez megalapozott az illusztrátori tevékenységemnek. Az első hivatalos illusztráció sorozatom rögtön egy óriás munka volt, a Universal Pictures keresett meg és Universal Monsters sorozatot készítettem nekik. Ettől kezdve rengeteg ajtó megnyílt.
Nálad az önfejlesztés, vagy inkább a tanulmányok voltak hangsúlyosak?
Mindkettő
A Social Media nélkülözhetetlen hogy egy alkotó széles közönséget érjen el, te hogyan viszonyulsz ehhez? Élvezed használni, vagy szükséges rossz?
Látom a szépséghibáit, ismerem, tudom és érzem a negatív oldalát de én a soc. media berobbanása óta
jelen vagyok és nekem elengedhetetlen segítség volt. Az amerikai graffitisektől láttam, hogy ők hogyan
használják, ez inspirált engem is hogy ne legyek bátortalan a hírnévszerzés új csatornáit, eszközeit
használni. Rengeteget segített és segít ma is. Sohasem görcsöltem rajta, nem kellett „betörnöm” sem magam sem magát a platformot, abban a szerencsés helyzetben tudtam magam hogy az elejétől fogva
könnyedén tudtam kezelni, ráéreztem, használom. Elengedhetetlennek tartom.
Milyen kihívásokkal nézel szembe a munkád során, és hogyan kezeled ezeket?
Jelenleg az AI egy nagyon nagy kihívás de még most ismerkedem ezzel a fura idegennel és még nem
tudom hogy kezeljem.
Van olyan munkád, amelyhez különösen személyes kötődésed van? Mi a története?
Rengeteg. A saját szenvedélyből készült munkáim, pl a könyv illusztrációim szinte mindegyike ilyen. De pl.
Ken Ishii japán techno Dj/producer legendának készült album és kislemez borító sorozatomnak nagyon
egyszerű és csodálatos a története, ahol egy egyszerű és ártatlan Facebook komment miatt találtunk
egymásra és kezdtünk el együtt dolgozni. Ebből az derült ki nekem hogy sokszor a világ sokkal egyszerűbben működik mint gondolnánk, ha a szeretet és a munka iránti szenvedély a vezetőnk.
Melyik munkádra vagy projektedre vagy a legbüszkébb?
Én szenvedélyesen szeretem a munkámat, olyan sok munkám van amire büszkén nézek vissza hogy
könnyebb lenne olyat említeni amire kevésbé vagyok büszke, de azt meg nem érdemes.
Melyik médiumhoz vagy technikához érzed a legerősebb kötődést, és miért?
Rajongója vagyok az élő festészetnek, ecsetekkel, festékekkel, anyagokkal. De a munkám megkívánja
a gyorsaságot így digitálisan dolgozom.
Mi volt eddigi legnagyobb alkotói kihívásod, és hogyan küzdötted le?
Szinte mindegyik nagyobb munkám valamiféle kihívás aminek meg kell felelni, amit meg kell oldani.
Milyen az ideális alkotói napod – ha minden úgy alakul, ahogy szeretnéd?
Már reggel a gép előtt ülök. Kint borús idő és hideg hogy ne bánjam ha asztalhoz vagyok kötve. Kellemes
zene mellett kora estig rajzolhatok, majd estétől éjszakába nyúlóan ismét, másnap leadom. Az én munkám nagyon szép és nyugodt munka, semmi különös körülményre nincs szükség.
Ha bárkivel együtt alkothatnál – élő vagy már nem élő művésszel – ki lenne az, és mit
hoznátok létre?
Hogy őszinte legyek, nekem megadatott hogy rengeteg nagyon jó projektben dolgozhattam, kiváló
feladatokat oldhattam meg kiváló művészekkel vagy megrendelőkkel, sokszor saját személyes
kedvenceimmel vagy olyannal, akikért magam is rajongok, akiket magam is mélyen tisztelek. így
kevésbé van bennem hiányérzet ilyen téren. Egyetlen soha meg nem valósult szerelem-projektet
tudok rávágásra említeni, az Underworld-nek nagyon szívesen készítenék album cover-t. De ennek
nem csak stílusában hanem lehetőségében sem kerültem a közelébe, így valószínűleg marad egy
édes vágyakozás.
Mit tanultál meg önmagadról az alkotásaidon keresztül, amit máskülönben talán sosem
fedeztél volna fel?
Az illusztrátori tevékenység soha el nem képzelt szakmai és eképpen anyagi sikereket hozott. Hittem
benne és ez a hit mindig előre vitt, bármit is csináltam. Nagyon megérte váltanom.
Mit mondanál a 10 évvel ezelőtti művész énednek?
Mindent csinálj úgy ahogy eddig, ahogy érzed hogy az jó és akkor jó is lesz. Ne bánj meg semmit, nem
érdemes.
Mik a terveid a jövőre nézve a munkásságoddal kapcsolatban, és milyen új projektekkel foglalkozol most?
Nincsenek terveim, illetve ami volt azt építem folyamatosan és élem meg éppen. Nyugalomban alkotni,
dolgozni, szeretetben, egészségben és boldogan élni. Mindig van új projektem. Jelenleg Bécsben élek a családommal. A város rendkívül gazdag építészetéből és városrészeiből készítek éppen amolyan „travel-poster” sorozatokat, a 30-as, 40-es, 50-es évek stílusának hangulatában.
Mit gondolsz az AI használatról a vizuális területeken?
Egyelőre az AI tulajdonképpen az ellenségem hiszen elveszi a munkámat azzal hogy képeket alkot,
összerak. De nem tudom gyűlölni. Mindig is üdvözöltem a technikai újításokat és egy ideje gyekszem is
kihasználni, a magam hasznára fordítani. Az AI-t még nem használom de tudom és érzem hogy sürgősen fel kell zárkóznom, a világ nem áll meg a fejlődésben és nem vár meg senkit.