Mesélj a kezdetekről, mikor és miket kezdtél el először alkotni?
Gyerekkorom óta rajzolok, de voltak hosszabb kihagyások, a Kisképző animáció szak elvégzése után például hosszú évekig nem is nyúltam ceruzához, más érdekelt, mást tanultam, de pár év után visszakanyarodtam a grafika irányába, és végül ebben is kezdtem dolgozni. Illusztrálni aktívabban 2018-ban kezdtem, először tűfilccel skiccelgetem, aztán Procreate-el és Affinity designerrel már egy másik iránnyal kísérletezgettem.
Hogyan jutottál el az illusztrációig, grafikáig?
Sokáig nem volt egyértelmű irány az életemben, most is sokszor bizonytalan vagyok, hogy mit is akarok/fogok csinálni hosszútávon, mert sok minden érdekel, de az illusztráció organikusan jött a grafikus munkák melletti hobbirajzolgatásokból.
Hogyan indult el a karriered?
Pár stúdiót és ügynökséget megjártam alkalmazottként, voltam DTP operátor, 2D artist játékfejlesztő cégnél, UX/UI designer, reklámügynökségnél senior grafikus mielőtt szabadúszó lettem. A legelső munkahelyem egy igencsak nyomasztó online nyomda volt, de onnan hamar leléptem.
Nálad az önfejlesztés, vagy inkább a tanulmányok voltak hangsúlyosak?
Mindkettő fontos és hasznos, de talán az önfejlesztés kicsit erősebb volt, illetve rengeteg szuper anyag elérhető már online, és folyamatosan lelkiismeret furdalásom is van, hogy nem használom többet azt a rengeteg könnyen hozzáférhető erőforrást.
A Social Media nélkülözhetetlen hogy egy alkotó széles közönséget érjen el, te hogyan viszonyulsz ehhez? Élvezed használni, vagy szükséges rossz?
Manapság azt hiszem nélkülözhetetlen, nekem is eleinte az Instagram, Behance meg Dribbble hozott megbízásokat, meg sok pozitív visszajelzést, ami motivációt adott, ráadásul megismertem rengeteg nagyon tehetséges másik alkotót miatta, egy részükkel személyesen is kialakultak kapcsolódások, szóval én abszolút használom, és hálás vagyok ezeknek a platformoknak. Azonban az utóbbi években eléggé megváltozott az algoritmus és a működésük, már nem olyan könnyű organikusan elérni potenciális megbízókat meg olyanokat, akiknek tetszik a munkád. Még kicsit újra kell tanulnom nekem is a mostani viszonyokat, meg például sokan mondták, hogy fel kéne mennem TikTok-ral, de egyszerűen zsigerileg tiltakozik ellene a szervezetem, úgyhogy azt még halogatom.
Milyen kihívásokkal szembesülsz a munkád során, és hogyan kezeled ezeket a kihívásokat?
Az utóbbi időben főleg a konzisztens ügyfélszerzéssel gyűlt meg a bajom, eléggé átalakul a piac az utóbbi években, sokat olvasok meg podcastokat hallgatok, hogy mit kéne jobban csinálnom. Illetve az AI miatt is eléggé bizonytalan lett a kreatív ipar.
Van olyan alkotásod, amihez különösen személyes szál fűz? Mi a története?
Nagyon szerettem a ‘The Budapester’ projektben részt venni, és a várossal kapcsolatos illusztrációt készíteni a gyalogosoknak átengedett Szabadság hídról.
– Melyik munkádra/projektedre vagy a legbüszkébb?
Talán a 2019-es ‘36 Days of type’ kihívás. Az egy kis petproject és stílusgyakorlat volt. Úgy, hogy naponta rá voltam ‘kényszerítve’, hogy rajzoljak és posztoljak valamit full-time munka mellett, nem volt annyi időm bizonytalankodni, és olyan dolgokat is meg ‘kellett’ osztanom, amikkel amúgy sokszor nem voltam elégedett, vagy még dolgoztam volna rajta, de egyszerűen nem volt rá időm, pár órányi keretem volt minden nap a feladatra. Sokat tanultam abból az 1 hónapból, viszony sok sikert is hozott, akkor indult be főleg az instagrammom, és több megbízás is érkezett abból a projektből.
Melyik médium vagy technika áll hozzád a legközelebb, és miért?
Én főleg vektor grafikákat készítek, nagy diverzitás és játék lehetőség van benne, egy végtelenségig javíható, méretezhető, hatalmas színpalettával operáló, gyors, praktikus technika. De nagyon tetszenek a szabálytalan, organikus, kézi technikák is. Azt a fajta lazaságot, zsigeriséget, ami a kézi rajzokban van nagyon nehéz visszaadni vektorokkal, úgyhogy sokszor szemezek azzal, hogy többet rajzoljak tudatosan kézzel, mert az utóbbi időben már szinte csak a digitális munkához szükséges skicceket szoktam kézzel készíteni…
Mi volt eddig a legnagyobb alkotói kihívásod, és hogyan oldottad meg?
Több időt és energiát találni a napi mókuskerék mellett az alkotásra, illetve motiváltnak maradni. Jelenleg is ez a legnagyobb kihívás számomra.
Hogyan néz ki egy ideális alkotónapod – ha minden úgy alakul, ahogy szeretnéd?
Ideális esetben reggeltől késő délutánig rajzolnék, kerámiáznék és zongoráznék, de jelenleg sok időt és energiát elvisznek az ügyfél megbízások, amik nem alkotásról szólnak. Remélem egyszer majd össze tudok rakni egy olyan beosztást, ahol már az alkotással megy több idő, de most még inkább hobbiból tudom csak csinálni.
Ha bárkivel együtt alkothatnál – élő vagy már nem élő művésszel – ki lenne az, és mit hoznátok létre?Nagyon sok alkotót imádok, szóval nehéz kiemelni egyet-egyet, de például nagyon jó lenne Hedof-fal városi tűzfalakat grafikáit tervezni, Berény Róberttel Art-Deco plakátokat készíteni, vagy Lukats Katóval kedves, mintás csomagolásokat alkotni.
Mit tanultál magadról az alkotásaidon keresztül, amit más módon talán sosem ismertél volna fel?
Hogy többet és bátrabban kéne kísérletezni, ez most is amolyan ‘work in progress’
Hogyan változott az alkotói szemléleted az évek során?
Én nem igazán tekintem magam alkotónak, mert a nap nagy részében elsősorban vizuálisan oldok meg feladatokat cégeknek, mellette hobbiból alkotok néha vidám dolgokat, amik remélhetőleg mosolyt csalnak pár ember arcára. Ami változott, az talán annyi, hogy kicsit tudatosabban próbálok lazább, szabálytalanabb elemeket belevinni az amúgy kissé geometrikus képi világba, textúrákkal kézi rajzos elemeket vinni a vektoros grafikákba, és a perspektívákkal/térrel is kicsit többet játszom.
Mit mondanál a 10 évvel ezelőtti önmagadnak – művészként?
Legyél bátrabb és lazább.
Milyen szoftvereket használsz?
Sok félét, de a leggyakoribbak: Figma, Affinity Designer, Illustator, Photoshop, Procreate
Mik a terveid a jövőre nézve a munkásságoddal kapcsolatban, és milyen új projektekkel foglalkozol most?
A kerámiák készítésébe szeretném jobban beleásni magam, kicsit hanyagoltam az utóbbi időben.
Mit gondolsz az AI használatról a vizuális területeken?
Nem vagyok nagy rajongója az AI-nak, és sokat is szorongok miatta. Szerintem nagyon felelőtlenül és átgondolatlanul ráeresztették a társadalomra ezt a technológiát, nem számolva a munkapiaci, gazdasági és társadalmi következményeivel. Persze vannak olyan alkotók, akik izgalmas vizuális kísérletekre használják az AI-t, és felfoghatatlan, hogy milyen hatása lesz a vizuális kultúrára hosszú távon, valamint olyanoknak is esélyt ad alkotásra, akik különböző okok miatt sosem próbálhatták volna ki magukat alkotóként, ezáltal demokratizálja is a kreatív szcénát. De a pozitívumai mellett egyelőre inkább a potenciális árnyoldalait látom, az alkotói folyamatoknak szerintem fontos és élvezetes része a technikai kivitelezés is, maga a tanulási folyamat, fejlődés amin átmegy az alkotó, ahogy megvalósítsa az ötleteit, vízióit. Az AI ezt a részt gyakorlatilag eltüntetni, illetve pár mondatos ‘parancsokká’ silányítja, ami egyrészt ijesztő, másrészt szerintem nem is túl élvezetes promptokat írogatni, ráadásul nagyon sok embernek elveszi a munkáját, akik az évek alatt kifejlesztett technikai skilljeikből és kivitelezésből éltek. Ettől függetlenül én is el kezdtem már tanulgatni, mert szerintem aki nem adaptálódik az új technológiákhoz, hosszútávon ki fog esni a munkapiacról, és csak reménykedem benne, hogy idővel meg tudom szeretni.